INFORMATIKA TÉTELEK
|
Monitorok A monitorok a számítógép legfontosabb kimeneti eszköze, párbeszédes egység. A számítógép memóriájából érkező képeket, ábrákat egyéb vizuális jeleket jeleníthetünk meg rajta. Feladata a felhasználóval való kapcsolattartás. Szerepe az általunk beírt adatok visszajelzésében, gép üzeneteinek kiírásában és olyan eredmények megjelenítésében van, amelyek megőrzése írott formában nem szükséges. Az adatáramlás egyirányúsága jellemzi: csak a számítógép felől a monitor felé. Különböző fajtái léteznek és vannak forgalomban (például a Multimédiás monitorok, melyekben egybe van építve a megjelenítő eszközzel hangfal, mikrofon és a digitális kamera), épp ezért különböző szempontok szerint is csoportosíthatjuk őket: • színkezelés szerint: monokróm (fekete-fehér, fekete-sárga, fekete-zöld) színes • képátmérő szerint: 15” 17” 19” 21” … • monitor vezérlőkártya (videokártya szerint): CGA (640*200, 4 vagy 16 szín) EGA (640*480, 16 szín) VGA (640*480, 16 ill. 156 szín) SVGA (800*600-tól, 16-tól 16millió színig) • üzemmód szerint: grafikus karakteres • felépítés szerint: katódsugárcsöves folyadékkristályos (LCD) Egyéb technikai jellemzőik: • a képpontok mérete (általában 0,28 mm) • a káros sugárzás erőssége (az alacsony sugárzású monitorok = Low Radiation; a szabvány- előírásokat az MPR-II -vel jelzett monitorok teljesítik). • villogás-mentesség (non-interlaced) A monitorok a képet pixelekből (képpontokból) rakják össze, ez adja meg a felbontást, melyet pedig a videokártya ill. a memória korlátoz. A képpontoknál méretével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy minél kisebb egy képpont mérete, annál jobb lesz a kialakított kép minősége. A folyamat mikéntje az eltérő: ugyanis a katódsugárcső (CRT) egy légmentesen lezárt speciálisan kialakított üvegcső. A csőben foglal helyet az elektronágyú (izzókatód). Ebben egy, vagy több katód elektromos fűtőszállal történő hevítés közben az anód felé gyorsuló elektronokat bocsát ki, melyek az elektromos potenciálkülönbség hatására gyorsulnak az anód felé és alkotják meg a képet. Ezzel szemben a folyadékkristályos megoldás lényege, hogy a kép egy lapos műanyaggal bevont felületen generálódik. A katódsugárcsöves monitorral ellentétben a kép nem állandóan frissül, hanem csak akkor, amikor az adott képpont változik, így a vízszintes-, függőleges- és a képpontfrissítési frekvencia azt jelenti, hogy ha változik a kép, akkor mennyi idő alatt képes a változtatást végrehajtani. Az LCD monitorok ezért lényegesen jobban kímélik a szemet, hiszen a folyamatos vibrálás ezeknél a képernyőknél nem létezik. Környezetbarátabbak más szempontból is. Az LCD monitorok sugárzása lényegében nulla. Az LCD monitorok kevesebbet is fogyasztanak és a képük is puhább, szebb. Két hátrányuk van. Az egyik az, hogy ha nem szemből nézzük őket, akkor a kép kevésbé élvezhető, a másik hátrány a magasabb ár. Az LCD - monitor egyetlen fizikai hátrányát az LEP - technológia készül orvosolni. Itt a képernyő felületét egy speciális fénykibocsátó anyaggal vonják be, melynek hatására a monitor oldalról is ugyanolyan éles képet biztosít, mint szemből. A harmadik képelőállítási mód a LED – technológia. Ez világítódiódás megjelenítő,önálló fénnyel rendelkezik de nagyobb fogyasztású és rosszabb az előállított kép minősége is. Ezért inkább nagyméretű fali kivetítőkhöz használják. Érintésérzékeny képernyők: az, hogy a számítógép válaszát egyszerűen a kéz érintése váltsa ki, régóta foglalkoztatja a fejlesztőket. Egyik érdekes megoldásnál hatalmas lapkondenzátort készítettek a képernyőből, egy másiknál pedig - az elektrotechnika feszültség-megoszlási szabályainak megfelelően - ellenállásmezőként működtetik a monitort. Olyan megjelenítőket is szerkesztettek, amelyek ultrahang segítségével találják meg az ujjat a képernyőn. Léteznek még infravörös fénysorompók, s olyan megoldás is, amelynél az egész képernyőüveg érzékeny piezoelemeken nyugszik: nyomás hatására elektromos áramot keltenek. Az egyedüli, megfelelő eljárás még nem született meg, inkább a különböző technológiák konkurálnak egymással. A szem védelme: Szemünk érzékelési sebessége véges. A monitor elektronsugarai által fény emittálására kényszerített képpontok összessége teljes vagy félképek formájában villan fel. Ha mindez gyorsan, időben egymásután történik, akkor folyamatos, villódzásmentes képet láthatunk. Az így létrejött 1 másodperc alatt megjelenített képek számát függőleges (vertikális) vagy képfrissítési frekvenciának nevezzük. Egy képet fel lehet rajzolni úgy, hogy az elektronsugár minden egyes sort egymás után végigpásztáz. Ettől eltérő módon a kevésbé jó minőségű monitorok a nagyobb felbontások ábrázolásakor a televízió képfelépítésével azonos technikát, a váltott soros letapogatást alkalmazzák. Itt a sugár a képnek először a páratlan, majd a páros sorait jeleníti meg. Az ergonómiailag elfogadott minimum érték 65-70 teljes kép másodpercenként. A régebbi monitoroknál ez 84-100 félkép, azaz 42-50 kép volt. Ez érzékelhető villogást, remegést eredményez. Huzamos használat esetén nemcsak fejfájás, de a szem gyors fáradása és látásromlás is kialakulhat. A monitorok külső részei közé tartoznak még a különböző kapcsológombok, melyek segítségével tudjuk beállítani a monitor egyes speciális tulajdonságait. Továbbá külső tartozék még a talp is, amire helyezik a monitort. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||